Kivonat:

A két francia szakember hosszan és részletesen mutatja be a franciaországi jelentős történeti kertek és parkok esetében országukban már kötelező jelleggel elkészítendő úgynevezett kezelési terveket.

Előadásukban ismertetik miért, mióta, milyen okból és milyen céllal szükséges ezeket elkészíteni, miből áll össze, mi a tartalma egy kezelési tervnek. Pierre Bonnaure elsősorban az elméleti háttérről beszél a régész szakemberek bevonásával készülő kerttörténeti dokumentáció elkészítésétől az adminisztratív jellegű teendőkön keresztül az aktuális kert-fenntartási munkákig, valamint a rövid-, közép- és hosszútávú célok, fenntartási-tervezési feladatok részletezéséig. Részét képezik a kezelési tervnek a konkrét fenntartási feladatokon túl többek között a kertre vonatkozó jogi kötelezettségek (pl. természetvédelmi oltalom alatt áll, műemléki védettséget élvez), a kert talajának tulajdonságai, a vízgazdálkodás, környezetvédelmi szempontok, a kert látogatottsága, lehetséges funkciói, kihasználtsága, s természetesen a kert növényzete (részletes lista) és az egyes fajok egészségi állapota, különös tekintettel az idős fákra. Rendszeresen sor kerül a kezelési tervben foglaltak visszaellenőrzésére, nyomon követésére is.

Joseph Lenoir a gyakorlati oldalról ismerteti a kezelési terv készítésének folyamatát a Francia Nemzeti Irattár több évszázados parkjának részletes bemutatásán keresztül.

Kivonat:

Az előadás a súlyos viharkár utáni helyreállítás két különböző módját ismerteti az úgynevezett boszkék, ligetes, fás területek esetében a történeti kertekben, parkokban. Franciaországban 1999. december végén két hatalmas vihar okozott felmérhetetlen károkat. Sok híradás szólt a több ezer, gyökerestül kifordult fáról a Versailles-i kastélyparkban, de Párizstól 13 km-re egy másik községben, Champigny-sur-Marne történeti kertjében is komoly károkat okozott. Ez utóbbi park boszkéinak helyreállítását mutatja be az előadás, megkülönböztetve a sérült fák eltávolításával, és teljesen új telepítésekkel megoldott helyreállítást, illetve az úgynevezett regenerálást, mikor a sérült fák megőrzésével, és sarjaik, magoncaik meghagyásával fásítják be ismét a területet. Ez utóbbi módszer jelentősen költséghatékonyabb megoldás, az előadó egyértelműen a regenerálást ajánlja, mint helyreállítási eljárást.

Kivonat:

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – mint a Miniszterelnökség egyfajta örökségvédelmi háttérintézménye– feladata a 2015-ben útjára bocsájtott Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram megvalósítása, majd pedig a fejlesztett helyszínek üzemeltetése. Az előadásban a történeti kertek helyreállításának alapvető lépéseiről van szó az előkészítő munkáktól (pl. védettségi és jogi státusz rendezése, résztvevők meghatározása, szakembergárda felállítása) a kutatáson (kerttörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár, régészeti módszerekkel végzett kertkutatások) és felméréseken (dendrológiai, geodéziai, épített elemek) keresztül a konkrét helyreállítási, majd fenntartási munkálatokig.

Az általános elveken túl az előadó részletesebben is bemutatja a NÖF vagyonkezelésében álló egyes helyszíneket, kitérve azok jellegzetességeire, a helyreállítás főbb elemeire, sajátosságaira. Ezek Majk (egykori kamalduli remeteség), Nádasdladány (Nádasdy-kastély parkja), Dég (Festetics-kastély parkja), Füzérradvány (Károlyi-kastély parkja), Bajna (Sándor-Metternich-kastély parkja), Szabadkígyós (Wenckheim-kastély parkja), Tiszadob (Andrássy-kastély parkja), Tata (Esterházy-kastély parkja), Sümeg (püspöki palota kertje), Benczúrfalva (Benczúr-kúria), Komlódtótfalu (Becsky-kúria).

Kivonat:

A Nemzeti Kastélyprogram keretében elvégzett nagyszabású park rekonstrukciók első üteme két éve zárult le, a kivitelezés és az azóta eltelt két éves fenntartási időszak tapasztalatainak bemutatását öleli fel az előadás kertészeti fenntartási szempontból, Dég és Füzérradvány esetében részletesebb információkkal (térszerkezet rekonstrukció, vízrendszer helyreállítás). Szóba kerülnek a fenntartás aktuális teendői, a NÖF által eddig négy, általuk fenntartott helyszínre kidolgozott fenntartási technológiai terv, melynek segítségével tervezhetővé váltak a munkafolyamatok, és melyekből megállapítható a szükséges létszám és idő, valamint a fenntartás költségei. Tanulságos példákon keresztül szó esik a fenntartással kapcsolatos kihívásokról és problémákról, mint például a felújítás keretében kibontott szoliter fák „szoknyásodása” és csúcsszáradása, spontán fadőlések, a borostyán- és fagyöngy fertőzés, károsítók megjelenése (puszpángmoly, vadkár), és a partvédelem- vagy az átfogó vízrendezés hiányának problematikája.

Kivonat:

Fák metszése esetében elengedhetetlen a metszeni kívánt fa (pl. taxon, életkor) és környezetének (pl. közeli épület, alatta átmenő forgalom, tájképi- vagy mértani kert) előzetes elemzése. Nagyon hasznos a fa korábbi metszésre adott reakciójának gondos megfigyelése, értékelése (ha volt ilyen). Az előadásban szó esik a metszések módjairól (alakító, fenntartó), gyakoriságáról (alkalmi, rendszeres), a metszés céljairól (út szabaddá tétele, veszély-elhárítás, fasorokban azonos méret- és koronaforma kialakítása, stb.), a lehetséges koronaformákról (természetes és nyírt/alakított), és az ezekkel összefüggő metszési feladatokról, valamint a tipikusan elkövetett hibákról.

Kivonat:

A konkrét növényi formákon túl lényeges a (kerti, tájképi) környezet formáinak megfelelő kialakítása is. A kertek és parkok elrendezésében jelentős formák: utak, sétányok, ágyások kialakítása során egyszerűbb eszközökkel és módszerekkel is lehet dolgozni, s így harmonikus összképet elérni, a mostanában használatos fa vagy fém ágyásszegélyek használatával szemben. A gépi szegélynyeső helyett az előadók javasolják az ásó, gereblye, kapa, zsinór(mérték) és karók használatát, az egyenes és hajlított szegélyvonalak, illetve kör vagy ellipszis formájú ágyások kialakítása során. Előadásukban ezt a hagyományos módszert ismertetik több példával illusztrálva.

Kivonat:

Az előadásban a két francia szakember az elmélet és a gyakorlat oldaláról bemutatja, hazájukban hogyan végzik a történeti kertek vonatkozásában a szakmai (tovább)képzéseket: milyenszervezetek bevonásával, mely szakemberek (pl. építészek, kertfenntartók, tulajdonosok, stb.) részére, vagy milyen idő-beosztással és visszacsatolási lehetőséggel. Szó esik a képzések szakmai tartalmáról (szakszavak ismerete, kerttörténeti áttekintés a 18. századtól napjainkig), illetve a fákkal és cserjékkel kapcsolatos ápolási ismeretek átadásának elméletéről és gyakorlatáról, melynek keretében a közösen elvégzett beavatkozásokat követő évben ismét ellátogatnak a gyakorlat helyszínére, és elemzik a növények reakcióját a gyakornokok által végzett metszésekre.

Kivonat:

A Francia Kulturális Minisztérium kertészeti művészettörténettel foglalkozó munkatársa, és a Közép- Loire-völgyi régió parkjainak és kertjeinek egyesületének küldötte a franciaországi történeti kertek marketingjének különböző módjait ismerteti országos és regionális szinten. Jó gyakorlatként bemutatnak számtalan kezdeményezést, mely a kertek turisztikai vonzerejét hivatott növelni, a kertek értékét a nagyközönség számára bemutatni. Ilyen pl. a „Kerti találkozók” („Rendez-vous aux jardins”) rendezvény, melyet 2003 óta tartanak minden évben június első hétvégéjén, s marketing-kommunikációját a minisztérium, illetve regionális intézményei végzik közösen. Közös honlapon listázzák a minősített kerteket, ingyenes online kurzusokra lehet feliratkozni a történeti kertek témájában, s számtalan információ található a különböző online felületeken, melyek web címe az első előadás utolsó diáján látható. A kertek marketing- és kommunikációs eszközei a különböző minősítések, mint pl. a „Kiemelkedő kert”, a rendezvények között a nyílt napok, „Kertek szezonja”, a tematikus túrák, mint pl. „A rózsa útja”, vagy a nemzetközi kert-örökség hálózat, az „Európai Utak”. További vonzerővel szolgál pl. a régió szakemberei által kidolgozott „Kikapcsolódás a kertben” elnevezésű turisztikai brand, a magán kertek pedig „A növények ünnepe” c. rendezvény keretében fogtak össze és hozták létre saját út-hálózatukat a kertek népszerűsítésének érdekében.

Kivonat:

Az előadó egy Loire-völgyi kastély tulajdonosa és egyben igazgatója, történeti kertek restaurációjával foglalkozó tájépítész, aki a kertek népszerűsítésének eszközeit mutatja be megkülönböztetve ún. belső- és külső kommunikációt. Előbbi a kertben található (főleg papír alapú) információs anyagok, a növények jeltáblái, a kert stílusához illeszkedő irányjelző-tájékoztató táblák, utóbbi a látogatók vonzására szolgáló kommunikációs-marketing eszközök tárháza. Feltétlenül szükséges egy jó honlap elkészítése, melyhez legfontosabbak a jó minőségű, nagy felbontású, letölthető (nem jogdíjas) fényképek és videók. Az előadásban egy néhány perces kisfilm is látható Chambor kastély parkjának rekonstrukciójáról. A Facebook is nagyon hasznos lehet, ugyanakkor rendkívül munka- és időigényes, így csak abban az esetben ajánlja az előadó, ha ezzel külön ember tud foglalkozni, s azonnal reagálni a hozzászólásokra, kérdésekre. Akár jelentősebb anyagi befektetés nélkül is számtalan lehetőség van a kert reklámozására, de a fizetett hirdetések is megtérülhetnek, ha jól alkalmazzuk őket. Mindkét típusú reklámra számtalan példával és ötlettel szolgál az előadó.

Kivonat:

Franciaországban az állam létrehozta a minőségi turizmus védjegyét, melyet 5500 intézmény kapott meg, elsősorban a vendéglátás területén. Több történeti és kortárs kert, park is elnyerte ezt a címet, melyhez számos kritériumnak kell megfelelniük a növényeket jelölő kétnyelvű tábláktól a kertben dolgozók viselkedésének szabályozásán (pl. hogyan szólíthatja meg a látogatót) keresztül a kertfenntartás összes feladatára kitérve. A statisztikák szerint 66%-kal pozitívabb a védjegyet elnyert kertek megítélése a látogatók szerint, jelentős a látogatószám növekedés, és a látogatók 12%-a tervezi a visszatérést.

Sikeresek a több kertet összekötő körtúrák is, pl. „Az Iris útja” nevezetű, ezekhez kis tájékoztató füzetet adnak, mely nem csak információt tartalmaz, hanem egyben a többi kertet is reklámozza. Franciaországon túl más európai országok kertjei is részesei lehetnek különböző programoknak (pl. Kertek határok nélkül, Tengerparti kertek).

Az előadás elsősorban a minőségi turizmus védjegyet szerzett kertek kihívásairól, a védjegy megszerzésének kritériumairól, valamint a kerteket összekapcsoló tematikus (kert)turizmusról szól.

Kivonat:

Az előadás elején a Magyar Turisztikai Ügynökség által Kiemelt Turisztikai Fejlesztési Térségekről, illetve a tervezett kiemelt fejlesztési térségekről lehet diákat látni és erre vonatkozó információkat hallani.

A badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat speciális helyzete hazánkban abból is adódik, hogy – az átmeneti államosítást leszámítva, amikor ugyanúgy a néhai tulajdonos gondozta, – magántulajdonban van a kezdetektől. A több, mint 150 éves borászat, és a több, mint 110 éves arborétum történetét a jelenlegi tulajdonos és kezelő szép- és ükapja kezdte az első cédrusok telepítésével.

Mivel jegyár bevételből nem lehet fenntartani egy ilyen kertet, a turizmusra kívántak építeni, ezért egy ún. brand-et hoztak létre, ezzel borospalackok és szőlőmagolajat tartalmazó kozmetikai termékek is hírét viszik az arborétumnak. A Folly Arborétum és Borászat sikeres fejlesztésének példáján keresztül számos eszközről hallani az előadásban, melyek a látogatószám-, ezáltal a bevétel növekedését eredményezhetik.